Magyar Kémikusok Lapja
NOBEL-DÍJ, 2022
2022-es orvosi-élettani Nobel-díj: Svante Pääbo
Marton-Dávid Bernadett, Sajtos László, Takács László
Különleges az osztatlan orvosi-élettani Nobel-díj, amelyet 2022-ben Svante Pääbo, a németországi Max-Planck Evolúciós Antropológia Intézet igazgatója és a japán Okinawai Tudományos és Technológiai Intézet szimultán professzora kapott. A Nobel-díjat evolúciós genetikai munkájáért, a paleogenetika tudományterület megalapozásáért, a neandervölgyi és denisovai hominini („gyeniszovai ember”) genomtérképekért és a mindebből eredő orvosbiológiai felfedezésekért kapta.
Svante Pääbo, egy interjú szerint, legjelentősebb felfedezésének a neandervölgyi hominini (neandervölgyi ember) mitokondriális DNS-szekvenciájának meghatározását. De miért jelentett számára áttörést a neandervölgyi mitokondrium szekvenciája, amikor oly sok egyéb nukleinsav-alapú felfedezést tett?
A mitokondrium DNS-e az osztódás alatt „védett”, mert meiózis alatt nem történik benne rekombináció, és csak anyai ágon öröklődik. A szekvencia vizsgálata azonnal rámutatott arra, hogy hasonlít ugyan az emberihez, de a mai ember mitokondriális DNS-étől olyan mértékben eltér, hogy a két hominini nem lehet azonos eredetű. Ez rögtön azt is jelentette, hogy a Homo sapiensnek legfeljebb közös őse lehet a neandervölgyivel, de ettől függetlenül később vándorolt ki Afrikából és érkezett meg Európába. A homo genusba tartozó két alcsoport alcsoport közül az egyik a mai ember, Homo sapiens, a másik a „hominini”-nek nevezett, melynek egyik képviselője a Homo heidelbergensis, aki kb. 600 000 évvel ezelőtt népesítette be először Észak-Afrikát, utána Európát és az Európán kívüli, főleg ázsiai területeket is. Körülbelül 200 000 évvel azelőttre tehető a neandervölgyi kialakulása, és ez kizárólag Afrikán kívül történt, főleg Európában és Európától keletre, délkeletre. A mai ember 60–40 000 éve érkezett meg Afrikából.
Pääbo további felfedezései között kiemelkedő, hogy felismertek egy új, neandervölgyivel rokon típust, a gyeniszovai homininit (először Altaj-barlangokból), és kimutatták, hogy 60–40 000 évvel ezelőtt voltak olyan barlangok, amelyekben a mai ember a neandervölgyivel és gyeniszovaival együtt élt. Míg a Homo sapiens benépesítette a földet, a neandervölgyi, a gyeniszovai és a korábbi típusok kihaltak, de a genomjuk, legalábbis részben, bennünk él. Ez utóbbi Svante Pääbo és csoportjának jelentős felfedezése.
