Kedves Jenő!

Karikó Katalin mentora, Tomasz Jenő temetésére írt sorait olvashatják a lapban: „… Az elmúlt években is többször beszéltünk telefonon. Egy alkalommal azért hívtam fel, mert sehogyan sem tudtam felidézni egy nukleotidkémikusnak a nevét, és azt reméltem, hogy Maga talán tud segíteni. Kapásból annyit mondott: »Ugyan már, Katika, ne tegyen fel nekem ilyen kérdéseket, én már azt sem tudom, mit ebédeltem ma!« Én viszont nem tágítottam, tovább erősködtem, és néhány kísérlet említése elég volt a keresett név felidézéséhez: »Ja, arról van szó, azt Michael Arthur Michelson csinálta.« Nagy örömmel nyugtáztam, hogy még mindig kiválóan működik a memóriája, mire Maga azt felelte: »Hát, az ebédre tényleg nem, de őrá hogyne emlékeznék!« Ezen aztán jót nevettünk. A tudomány számunkra mindennél fontosabb volt.”

2022 decemberében is, amikor legutóbb találkoztunk, nagy szeretettel üdvözöltük egymást, és felidéztünk néhány kedves emléket. Tavaly októberben, a Nobel-díj odaítélését követően az elsők között telefonáltam Magának az örömhírrel, együtt ujjongtunk, én pedig hálatelt szívvel köszöntem meg ez alkalommal is munkáját, azt, hogy elindított a pályámon, és bevezetett az RNS tudományába. 

 Vissza a tartalomhoz

MEGNYITÁS/LETÖLTÉS