Magyar Kémikusok Lapja
ELSŐ OLDAL
Kedves Olvasók!
Épp a minap gondolkoztam el azon, hogy egyetemi oktatóként nekem az év nem januártól decemberig, hanem szeptembertől augusztusig tart. Bár mire ez a lapszám megjelenik, már túljutottunk a tanévkezdésen, de amikor e sorokat írom, még a készülődés fázisában vagyunk. Találgatjuk, milyenek lesznek az elsőéves hallgatók, kikkel találkozhatunk kurzusainkon a felsőbb évesek közül és hogyan lehet majd együtt dolgozni velük. A hallgatói tanulási szokások gyors ütemben változnak, és az alap- és középfokú természettudományos oktatás problémáiról már e lap hasábjain is rengeteget olvashattak. Az egyetemeken viszont erre a tudásra kell alapoznunk, és ebből kiindulva kell a munkahelyek elvárásainak minél nagyobb mértékben megfelelő szakembereket képeznünk. Most Keglevich György, a BME Szerves Kémia és Technológia Tanszékének professzora osztja meg velünk a szerves kémia oktatása terén szerzett tapasztalatait. Ha már a szerves kémia oktatásáról beszélünk, Hosztafi Sándornak Grignard doktori dolgozatáról, de emellett bővebben is Grignard munkásságáról szóló cikke akár ajánlott olvasmány is lehet a vegyészhallgatók számára: aki fel tudja írni a szövegben előforduló reakciók egyenletét, a tananyagnak ebből a részéből bizonyára jelesre vizsgázik. Bár alapvetően a tudományos ismeretterjesztés aktuális problémáiról szól, az oktatás fontos kérdéseire is kitér Csupor Dezső és Kemenes Gábor, akik Lente Gábor felelős szerkesztővel beszélgettek a tudománykommunikáció fontosságáról, a tudósok és a tudományos ismeretterjesztés viszonyáról, az ismeretterjesztést felvállaló szakemberek előtt álló buktatókról és egyéb aktuális kérdésekről.
Az ősz beköszöntével a konferenciaszezon is nagyrészt lezárul, kérdezgetjük egymást: ki merre járt, milyen érdekességeket hallott. Ennek jegyében három összefoglalót is tartalmaz a lapszám: egy orléans-i konferenciáról, egy EFCE munkabizottsági ülésről és egy Gordon-konferenciáról. Sokunk szokásaihoz hasonlóan Fischer János is megtoldotta néhány nappal a konferenciatartózkodást, így városnézésre is módja volt, ami az olvasók számára azért érdekes, mert az orléans-i beszámolót a város egy-egy nevezetességének bemutatása tarkítja. Az állatbarátok is találhatnak érdekességet: megtudhatjuk, hogy milyen polimerek alkalmazásával lehet a cicák karmainak ellenálló lakástextíliákat gyártani és milyen vizsgálati módszerekkel ellenőrzik ezek tulajdonságait. Szomorú aktualitásként került a lapba megemlékezés egy idén eltávozott kollégáról: Raisz Ivánról, a Miskolci Egyetem oktatójáról.
Csupor Dezső, Kemenes Gábor és Lente Gábor érintették beszélgetésükben az olvasási szokásokat is, Buzás Ilona és Vera Koester pedig további olvasnivalókat kínál. A Lexica Kiadó gondozásában jelent meg 2025-ben a „Magyar Tudósok” sorozat XX. kötete, mely Marosi György, az MTA levelező tagja munkásságát mutatja be, s aki még nem találkozott a sorozattal, találhat kedvére valót a felsorolt, korábbi kötetek között is. Aki idegen nyelvű könyveket keres, szemezgethet az európai szakmai egyesületek tisztségviselői által ajánlott, nem kifejezetten szakmai kötetek és „podcast”-ok között is.
Remélem, mindnyájan találnak a lapszámban kedvükre való olvasnivalót. Kívánom, hogy aki indíttatást érez magában, csatlakozzon a tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozók táborához, hiszen ez az egész MKE közössége és a magyar kémikustársadalom szempontjából is alapvető fontosságú.
Skodáné Földes Rita
az MKE Műszaki-Tudományos Bizottságának elnöke
