A párizsi villanytündér

Silberer Vera

A Musée d’Art Moderne de Paris-ban az egyik terem falát a padlótól a plafonig A villamosság tündére (La Fée Électricité) borítja – sokáig ez volt a világ legnagyobb festménye. Raoul Dufy készítette az 1937-es párizsi világkiállításra, amely a „modern élet” művészetét és műszaki haladását ünnepelte.

A „freskó” az elektromosság történetét eleveníti fel az ókortól kezdve – több mint száz tudós, feltaláló megidézésével. A festmény a teremben jobbról balra haladva meséli el a történetet. A magasban először az elektromosság megjelenése előtti élet képei tűnnek fel, csak a természet, aztán aratási jelenetek, szőlőpréselés, fűrészelés – nappali fényben. De lassan beesteledik, egy gőzmozdony belefut a kékségbe, kigyullad a villanyfény, és ipari berendezések, az elektromosság nyújtotta örömök jelenetei következnek. A sok tudós, feltaláló, szám szerint 108 képe, névvel ellátva, a festmény alsó részén fut körbe.

Marie Curie (háttal, világos ruhában) talán a kezében levő lombikot mutatja a férjének

A kép esti oldalán, majdnem a sor legvégén, tudósok, feltalálók karéjában a Curie házaspár. Marie Curie az egyetlen női tudós a képen, ő is háttal áll. Kicsit távolabb a szivárvány istennője, a tündérszerű Irisz száll (a terem ajtaja felé) a hajnalodó égen. Róla nevezhette el a festményt – nem Dufy, hanem egy művészettörténész, jóval a világkiállítás után.

 Vissza a tartalomhoz

MEGNYITÁS/LETÖLTÉS