Magyar Kémikusok Lapja
ELSŐ OLDAL
Kedves Olvasók!
A Magyar Kémikusok Lapjának e havi száma újfent rendkívül gazdag tartalommal jelentkezik.
Az első cikk azt a rendkívül sajnálatos tényt mutatja be részletes statisztikai adatokkal, hogy milyen gyors ütemben csökkent a vegyész és vegyészmérnöki karokra jelentkezők száma az elmúlt évtizedben. Ennek számos oka van, amelyekről már többen értekeztek ennek a lapnak a hasábjain is. Ezek közül az egyik nagyon fontos elem az, hogy a fiatalok egyre inkább a virtuális világ felé fordulnak, és az „anyagi” világ és ezzel párhuzamosan a természettudományok jelentősége egyre csökken. Pedig amíg mi magunk is anyagi lények vagyunk, nem tudjuk a kémiát, fizikát, biológiát megkerülni. Nem mindenütt van ez így, elég csak a kínai egyetemek egyre növekvő színvonalára és az onnan kikerülő egyre jobb vegyészekre gondolnunk.
Ez egyébként nem új keletű jelenség. Gyerekkoromban értelmiségi körökben egyáltalán nem volt szégyellnivaló a matematika, fizika vagy kémia nem tudása, annál inkább kínos volt, ha valakinek az irodalmi, történelmi ismeretei hiányoztak. A helyzet azóta tovább romlott, mert ma már az utóbbiak hiánya sem kínos. Nehéz ma már elképzelni, hogy egy-egy új verseskötet megjelenése szenzációszámba ment akkoriban.
Ma az az általános megközelítés, hogy minek bármit is megtanulni, ott van az internet, pillanatok alatt megkereshetek akármit. Pedig a rengeteg ránk ömlő információból nem tudjuk kiválogatni azt, amiben valóban bízhatunk, ha nincsen jól megalapozott tudásunk az adott területen. Sokan azt gondolják, a mesterséges intelligencia végképp feleslegessé fogja tenni a tárgyi tudást, de a helyzet épp ellenkező, mert az most fog csak igazán felértékelődni. Hogyan tudjuk majd másképp eldönteni, hogy az interneten talált rengeteg valós és hamis adatból az MI által generált, meggyőzőnek látszó összefoglaló mely része megbízható és melyik nem? Az MI sok téren nagyon meg fogja könnyíteni az életünket, de csak valódi adatokból tud valódi értéket generálni, egyébként áttekinthetetlen káosz lesz az eredmény.
Sajnos, az egyébként üdvözlendő, kompetencia-alapú képzés ráerősít ezekre a tendenciákra. Az ismereteken alapuló, de a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazni képes tudást középpontba helyező oktatás is csak akkor működik, ha megvannak az alapismeretek. Ezeket pedig sajnos csak nagy erőfeszítéssel, hosszú, nehéz és nem túl szórakoztató tanulással lehet megszerezni. Nem elég a Wikipédiából kimásolni, mert az nem segíti az elmélyült analitikus gondolkodást.
A Magyar Kémikusok Lapja számomra az olyan tudományos ismeretterjesztő folyóirat modellje, amelynek egy ideális világban nagyon széles nyilvánosságot kellene kapnia. Ha csak ennek a számnak a tartalmát nézzük, látható, milyen sok alapvető fizikai és kémiai ismeret kerül szóba, ha érintőlegesen is: dózis-hatás összefüggés, a termodinamika II. főtétele, entrópia, abszolút 0 fok, reális és tökéletes gázok, Le Chatelier–Braun-elv stb. Az emberek nagy többségének ezek a fogalmak semmit sem mondanak, pedig ismeretük elengedhetetlen (lenne) a világban való tájékozódáshoz, a minket körülvevő jelenségek alapszintű értelmezéséhez. Ennek a tudásnak a hiánya vezet például a homeopátiás szerek tündökléséhez, vagy a „természetes = jó, mesterséges = rossz” címkézéshez és persze rengeteg lehetőséghez az emberek manipulálására.
Lapunk csak suttogás a szélviharban, de örüljünk, hogy a kémikusok közösségének van egy ilyen tudományos ismereteket közlő és egyben rendkívül szórakoztató újságja!
Remélem, még sokáig!
Dombrády Zsolt
az MKL szerkesztőbizottságának tagja
