Magyar Kémikusok Lapja
SÉTÁK A TUDOMÁNY KÖRÜL
Tudomány körüli séta Berlin−Buchban
Hargittai István és Hargittai Magdolna
Berlin−Buchnak, Berlin egyik elővárosának fontos hagyományai vannak a tudomány művelésében; negatívak és pozitívak egyaránt. A közterületeken sok szobor található, köztük tudósok emlékének tisztelgő mellszobrok. Az írás négyet idéz meg: Hermann von Helmholtz, Walter Friedrich, Nyikolaj Tyimofejev-Reszovszkij és Max Delbrück, négy nagyon különböző, de ugyancsak érdekes tudományos pálya.
Nyikolaj Tyimofejev-Reszovszkij mellszobra a róla elnevezett épület előtt (Stefan Kaehne, 2006, a szerzők felvétele)
… Az 1920-as években a szovjet biológusok még a világ élvonalához tartoztak a genetikai kutatásokban. Amikor együttműködési megállapodást kötöttek a szovjet−német tudományos kutatásokról, a szovjetek vállalták, hogy segítik a német genetikai kutatásokat. A németek az agykutatásokban vállaltak a szovjeteket segítő tevékenységet. A megállapodás keretében csatlakozott Tyimofejev-Reszovszkij Berlin–Buchban a Kaiser Wilhelm Institut agykutatóihoz. Egy-két évre tervezett tartózkodásából húsz év lett, és csak 1945-ben tért vissza a Szovjetunióba, ahol időközben tönkretették a genetika tudományát. Otthon fogolyként kezelték, de megengedték, hogy folytassa tudományos kutatásait. Kinevezték egy biofizikai laboratórium élére Obnyinszkban, az ottani nagyszabású kutatóközpontban, ahol értékes munkát végzett a szovjet nukleáris program számára. Azt sohasem engedték meg, hogy Moszkvába költözzön. Obnyinszkban emléktábla emlékszik rá. Különösnek tűnhet, hogy alkalmasnak találták a felelős vezető beosztásra egy biztonsági szempontból érzékeny területen, de személyi szabadságát korlátozták. Ez azonban nem volt szokatlan a Szovjetunióban, ahol a száműzetésre és a kényszermunkára ítéltek közül sokan dolgoztak a lágerekben létrehozott kutatóhelyeken, ún. saraskákban. Voltak köztük később neves szovjet tudósok és feltalálók, mint például a repülőgép-tervező Andrej Tupoljev vagy a szovjet űrprogram legendás vezetője, Szergej Koroljov. Amikor egy deportált újítását a szabadalmaztatáshoz hasonló eljárásra kellett bocsájtani, feltalálóként a titkosrendőrséget, a KGB-t jegyezték be.
