A molekuláris gépek robaja: kötetlen délelőtti csevegés Ben Feringa Nobel-díjas kémikussal

2024. május 16-án megtelt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem K épületének Díszterme. A bő kétszáz fős hallgatóság nagy része fiatal kutató volt, a neves vendég pedig a 2016-os kémiai Nobel-díjas Ben Feringa. A beszélgetést a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Osztálya és a Magyar Kémikusok Egyesülete szervezte. Az előbbit Perczel András osztályelnök, az utóbbi Szalay Péter elnök képviselte a pódiumon. A beszélgetés moderátora Lente Gábor, a Magyar Kémikusok Lapja felelős szerkesztője volt, az interjút is ő készítette. Ebből idésünk egy részletet.

LG: Miért van szükségünk molekuláris gépekre?

BF: Efféle kérdést a Wright-testvéreknek is feltettek. Több mint száz éve ők voltak az elsők, akik repülőgépet építettek. Néhányan ezt mondták erre: Miért kellene repülnünk? Ha Isten azt akarná, hogy az emberek repüljenek, akkor a madarakhoz hasonlóan szárnyakat adott volna nekik. Senki sem látta előre, hogy ma egy Boeing vagy Airbus négyszáz emberrel átrepül az óceánon, óránkénti ezer kilométeres sebességgel tízezer mérföldet repülve. Csinálnak ilyet a madarak? Ez jó mérnöki példa: egy repülő gép. Három és fél millió alkatrész, mind mesterséges. Anyagtudomány, kémia, fizika, számítástechnika és sok-sok mérnöki tudomány. Ez mind kell ahhoz, hogy egy Boeing repüljön. Vagy ahhoz, hogy holdra szállhassunk. Hát nem fantasztikus? Száz éve senkinek se volt fogalma arról, hogy ilyen repülőgépeken utazunk majd valamikor. Az egyetemeken is ezt kell tanítanunk: a tudomány szerepe az újabb ismeretek megszerzése és olyan új dolgok kitalálása, amelyek hasznát jelenleg elképzelni sem tudjuk. Más példákat is tudnék hozni. Ilyesmit gyakran kérdeznek tőlem a nanotechnológiáról is. Általában a mozgás szerepének kiemelésével válaszolok.

Körülöttünk mindent molekulák és atomok építenek fel. Mindent, még a testünket is. Az általunk készített szintetikus dolgok, például a műanyagok, nem mozognak. De az emberi test él, mozog. Amikor felállok, odébb megyek vagy integetek valakinek, akkor az összes mozgást molekuláris gépek hajtják. Ehhez az üzemanyag is a szervezetben készül, emiatt mozoghatnak az izmok. Igen jól megtanultuk már, hogyan készítsük el a modern társadalomban használt anyagokat. A következő lépés a maguktól mozgó dolgok elkészítése, a rendszerek kimozdítása az egyensúlyi helyzetből. Olyan dolgokat kell csinálni, amelyek alkalmazkodnak, érzékelnek, újrahangolják magukat. Amikor néhány hete megvágtam az ujjamat, akkor nem kellett semmit csinálnom ahhoz, hogy rendbe jöjjön. Magától meggyógyult, csak tisztán kellett tartanom. Ha azonban egy műanyagdarabot vágok meg, az nem gyógyul meg. Ha dinamikus rendszereket sikerül készíteni, akkor egy autón lévő karcolás is magától megjavulhat. Ez a jövő. 

 Vissza a tartalomhoz

MEGNYITÁS/LETÖLTÉS