Vekerdi László születésének századik évfordulójára

Lente Gábor

Az idén nyáron, július 21-én volt Vekerdi László Széchenyi-díjas tudománytörténész születésének 100. évfordulója.

Vekerdi László munkája lefedi majdnem a teljes természettudományt, érdekes módon éppen a kémia kapott a legkisebb szerepet benne. Az utókor által legjelentősebbnek tartott műve az 1997-ben kiadott Így él Galilei című kötet. Ez eredetileg a Móra Kiadó sokak számára ismerős, fehér-fekete-vörös borítós Így élt… sorozatába készült volna, de mire elkészült, addigra a sorozat megszűnt. Az eredeti elképzelésekhez képest jóval kibővített könyv csak 1997-ben jelent meg a Typotex Kiadónál. Finom, de igen sokat mondó apróság, hogy az egykori sorozatcímből a múlt időt jelző rag lekopott, és ez egyfajta szemléletváltás is jelent: Galileo Galilei gondolatai mind a mai napig elevenen jelen vannak a tudományban, s olyan mértékben részesei lettek egyes szakterületek gondolkodásmódjának, hogy az eredetükre már nem is feltétlenül emlékeznek sokan. Az Így él Galilei nagyon megérdemelte volna, hogy néhány világnyelvre is lefordítsák: minden bizonnyal öregbítette volna a magyar tudomány nemzetközi hírnevét, a szerző is azt gondolta, hogy az olasz tudós életével és hatásával még érdemes foglalkozni. Ezt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a műben megfogalmazott gondolatkörhöz a nemzetközi szakirodalom is rendszeresen visszatér. Mario Livio Galilei és a tudománytagadók című műve például angol eredetiben 2020-ban, magyar fordításban 2021-ben jelent meg.

A századik születésnap tiszteletére a Forrás folyóirat 2024. júniusi számában jelent meg négy írás Vekerdi Lászlóról. 

 Vissza a tartalomhoz

MEGNYITÁS/LETÖLTÉS