VEGYIPAR ÉS KÉMIATUDOMÁNY

Mikroműanyagok vizsgálata a felismeréstől a holografikus azonosításig

Zrínyi Zita, Gerencsérné Berta Renáta, Laczó-Duba Barbara, Gresina Fruzsia, Orzó László, Nemes László, Zarándy Ákos

A mikroműanyagokkal kapcsolatban ma az egyik legfontosabb felismerés az, hogy a mérés maga is környezetvédelmi infrastruktúra. Amit nem mérünk következetesen, arra nem tudunk technológiát fejleszteni, szabályozást alkotni vagy üzemeltetési döntést alapozni. A szennyvíztelepek a következő években természetes monitoringpontokká válhatnak: megmutatják, milyen mikroműanyag-terhelést termel a városi élet, mennyit képes visszatartani a tisztítás és mely frakciók igényelnek új technológiai válaszokat. A vízmintákból történő mikroműanyag mérésére alkalmas holografikus mikroszkóp erőssége a darabszám, a méret és az alak gyors meghatározása. A morfológiai paraméterek segítségével a különböző eredetű és alakú részecskék összehasonlíthatóvá válnak. Ez különösen hasznos másodlagos mikroműanyagoknál, amelyek nem szabályos gömbök vagy ipari mikroszemcsék, hanem szakadt, töredezett, nyúlt, hajlott vagy biofilmmel módosult fragmentumok. A módszer Nílus-vörös festéssel kombinálva erősítheti a műanyaggyanús részecskék felismerését. A módszer ezért nem pusztán mikroszkópos megfigyelés, hanem strukturált adatok előállítása további osztályozáshoz és döntéstámogatáshoz. A kérdés az, hogy képes-e a mikroműanyag-monitoring jelenlegi arany standard módszereit neurális hálózat alkalmazásával használhatóbbá tenni: több mintát előszűrni, gyorsabban jelezni a változásokat, olcsóbban követni a technológiai hatékonyságot és célzottabban kijelölni a megerősítő vizsgálatokat. Ehhez a kutatás, a szabályozás és az ipar szakembereinek összefogása és közös fejlesztése szükséges.