Tudósnők

Nők a tudomány fellegvárában – Kutatói életutak a Magyar Tudományos Akadémián 1949–2021

Kathó Ágnes

A férfiak és a nők száma közel azonos a Földön. Rossz nyelvek szerint itt véget is ér a nemek egyenlősége. A tudomány világában talán picit optimistább a megközelítés: ha igen lassan, de csökken a nők hátránya.

Ezt a reményt táplálja az a kétkötetes, interneten is elérhető mű, amely a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jelent meg az MTA alapításának 200 éves évfordulójának kapcsán (https://real.mtak.hu/233493/). Nyolcvannyolc szerző járult hozzá a Hay Diana, Palasik Mária és Schadt Mária által szerkesztett könyvhöz.

A Bevezetést négy nagyobb ívű tanulmány követi, majd a címben is szereplő kutatói életutakról olvashatunk. Az említett tanulmányok egyikét a neveléstörténet igen elismert kutatója, Pukánszky Béla jegyzi, aki a középkortól kezdve tekinti át a nők felsőoktatásban való részvételének lehetőségeit. Külön fejezeteket szentel a magyar viszonyok bemutatásának, és ezen belül Hugonnai Vilma küzdelmeit részletesebben is ismerteti. A mai helyzettel kapcsolatban megállapítja, hogy bár a II. világháború után hazánkban a nők számára elérhetővé vált a felsőoktatás teljes palettája (kivéve a katolikus hittudományi karokat), a nők és a férfiak aránya tudományáganként és képzésenként is jelentősen eltér. A különbség feltűnőbb, ha az oktatás alanyai helyett a tanáraikról van szó: a felsőoktatási intézményekben az oktatónők száma a férfiakénál kisebb, és előmenetelük, tudományos fokozataik megszerzése is lassúbb.

 Vissza a tartalomhoz

 MEGNYITÁS/LETÖLTÉS