Magyar Kémikusok Lapja
VEGYIPAR ÉS KÉMIATUDOMÁNY
Jelen a jövő
Kerekasztal-beszélgetések az OTDK kapcsán
Első rész
Vendégek: Peter R. Schreiner és Gilberte Chambaud
Idén az ELTE Kémiai Intézete szervezte – 2021. május 17–19. között – a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Kémiai és Vegyipari Szekcióját. A közel 150 előadást tartalmazó program részeként négy kerekasztal-beszélgetésre került sor négy kémiai társaság vezetőjével a kémia jelenéről és jövőjéről, a kémiai kutatásokról, a kémia oktatásáról, valamint a kémia és a társadalom kapcsolatáról. A beszélgetéseket az ELTE TTK YouTube-csatornáján követhették élőben a szekció résztvevői a jelentős számú érdeklődővel együtt. Az egyenként 45 perces beszélgetések meghívott vendége a Német Kémiai Társaság (Gesellschaft Deutscher Chemiker, GDCh) regnáló elnöke, Peter R. Schreiner professzor, a Francia Kémiai Társaság (Société Chimique de France, SCF) nemrég leköszönt elnöke, Gilberte Chambaud professzor, az Amerikai Kémiai Társaság (American Chemical Society, ACS) soron következő elnöke, Angela Wilson professzor, valamint a Magyar Kémikusok Egyesületének (MKE) elnöke, Simonné Sarkadi Livia professzor volt. A vendégekkel Császár Attila, Szabados Ágnes és Szalai István beszélgetett. Szeptemberben a német és a francia elnökkel folytatott beszélgetések szerkesztett változata jelenik meg.
Peter R. Schreiner: … Magam is rendkívül fontosnak tartom a nyitottságot a tudományban. A tudományos tevékenység az egyik legszebb emberi tevékenység, ami nem ismer és nem ismerhet határokat. Az első kínai látogatásom során tapasztaltak jól példázzák ezt. Kínában sok kutatóval találkoztam, s volt köztük egy, aki az enyémhez nagyon hasonló szerves kémiai területtel foglalkozott, de egyetlen szót sem beszélt angolul vagy németül. Sajnos én sem beszélek kínaiul. Mindezek ellenére egy teljes órán át folytattunk rendkívül érdekes beszélgetést a kémia nyelvén, mely mindkettőnknek rendelkezésére állt. Szerkezeteket és képleteket írtunk fel, és pontosan értettük, hogy a másik mit és miért csinál. Ez csodálatos tapasztalat volt, és megtanított arra, hogy a tudományban tényleg nincsenek határok, a tudomány tényleg képes kapcsolatot teremteni emberek és civilizációk között. Ezt minél többeknek fel kellene ismernie. A nyitott tudomány egyik aspektusa a nyílt hozzáférésű publikáció, az eredmények nyílt közzététele. A legtöbb országban, Németországban és az EU-ban mindenképpen, a tudomány jelentős részét az adófizetők pénzéből tartjuk fent, ezen az alapon is indokolt a nyílt hozzáférés igénye. Ha valaki nem is a szűk szakterületen tevékenykedik, gyakran szeretné látni és megérteni a tudományos eredményeket. Vegyük példának a koronavírus-járványt. Ahogy korábban mondtam, a kutatók az adatokat gyűjtik, és lehetőségeket vázolnak fel. Én nem vagyok virológus, de meg tudom kérdezni, hogy a fertőzési adatok esetében mit jelent például az exponenciális növekedés, és ezt értelmezhetem a magam számára. Ehhez hozzá kell férnem az eredeti adatokhoz. A nyitott tudomány tehát rendkívül fontos fejlemény, és előreviszi a tudományt. Kötelességünk a tudást átadni egymásnak, és a közös tudás viszi előre a társadalmakat.
Gilberte Chambaud: … Kémikusként mindig fennakadok azon, amikor negatív színben tüntetik fel a vegyszereket, hiszen ezek elengedhetetlenek a mindennapi életünkhöz. Nem a vegyészeket vagy a vegyszereket kell kárhoztatni, hanem a káros mellékhatásokat megérteni és lehetőség szerint kiküszöbölni. Számos káros hatás a fogyasztói lét következménye. Ha elmegyünk a fodrászhoz, elképesztő mennyiségű hajsampont eresztünk a lefolyóba. De említhetjük a háztartással vagy a gépkocsihasználattal járó környezetszennyezést is. A karantén alatt a nagyvárosok környezetszennyezése például drasztikusan csökkent, mert kevesebbet az autóztunk. A vegyiparról szólva azt mondhatjuk, hogy manapság egyre szigorúbb szabályok vonatkoznak a vegyszerek előállítására és tárolására. Sajnos előfordulnak balesetek, mint a 2019-es libanoni eset, ami a műtrágya-alapanyagként szolgáló ammónium-nitrát gyártásával kapcsolatos. A nagy mennyiségben tárolt vegyület közelében tűz keletkezett, a hő hatására felmelegedett anyag pedig hatalmas robbanást okozott. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem a vegyszer volt a ludas, hanem a gondatlan tárolás. A vegyszerek gondos bánásmódot igényelnek. A vegyészek és a környezet kapcsolatára számos pozitív példát említhetünk. A vegyészek aktívan dolgoznak a káros környezeti hatások visszafordításán, a vízszennyezés felszámolásán, a károsodott talaj regenerálásán. Említhetjük az anyag- és energiatakarékos megoldások irányába tett erőfeszítéseket, vagy az egészen kis koncentrációk detektálását. Fontos, mindennapi fogalommá vált az újrahasznosítás, ami egyes ritkafémek kapcsán is előtérbe került. Gondolnunk kell használati tárgyaink életciklusára, és ennek végén nem szabad egyszerűen a kukába dobni őket.
