Magyar Kémikusok Lapja
ÉLETÜNK A VÍZ
A parti szűrés szerepe az ivóvízellátásban
Lévai Zsuzsa, Mézes Gábor
Parti szűrésű rendszernek akkor tekintünk egy vízbázist, ha az ott található vízmennyiség valamilyen hányada (általában legalább 50 százaléka) felszíni forrásból származik (folyóvíz vagy állóvíz), és egy jó vízvezető, üledékes közeg közvetítésével jut el a víztermelő kutakba. A parti szűrésű víz termelése esetén tehát elsősorban a felszíni vizeket használjuk, csak a velük érintkező vízvezető rétegek, például kavics, kavicsos homok vagy homok által megszűrve. A parti szűrés tekinthető a felszín alatti vízbeszerzés egy speciális formájának is. A víz ugyanis nem a talajban található, mint a mélyfúrású kutaknál, hanem magában a folyóban.
A természetes, parti szűrésű rendszerek lényege, hogy a víz a felszín alatti szűrődési folyamatoknak köszönhetően megtisztul. A folyamat a folyómeder alatti kavicsterasznak közvetlenül a folyóvízzel érintkező pár centiméternyi vastagságában megy végbe. Ez ultralassú szűrés, ami a folyóvizet megtisztítja, az alatta lévő réteg pedig a szűrlet eltávolítását végzi. Az ivóvizet a felszíni vízfolyás mentén található vízvezető, víztározó kőzetekből termelik ki. Az úgynevezett parti szűrésű víz a geológiai kőzetek homok- és kavicságyán megszűrt vizet jelenti. A homokos-kavicsos üledék fizikai és – oxigén jelenlétében, a kavicson képződött biofilm segítségével – biológiai szűrést végez. A mederágyi kavicsréteg nemcsak a folyóvíz vízadó rétegbe szivárgását, tisztítását teszi lehetővé, hanem mint szállító közeg a termelőkutakig való vízáramlást is szolgáltatja.
Kútsor
Nemcsak Európában, hanem az egész világon alig található komoly, a Budapestet ellátóhoz hasonló parti szűrésű rendszer. Egyrészt a kitermelt vízmennyiség, másrészt pedig az ehhez kapcsolódó tudományos, szakmai tevékenység és kivitelezési technika (csáposkút) miatt ez a módszer „vizes hungarikumnak” tekinthető. Bár elméletileg más folyók (például a Rába) mellett is van lehetőség parti szűrésű kutak üzemeltetésére, az ilyen jellegű ivóvíz-termelési technikák többnyire a Dunához kötődnek. Ennek oka, hogy a Szigetköztől a Mohácsi-szigetig tartó kavics-homok rétegek rendkívül sok és rendkívül jó minőségű ivóvíz nyerésére adnak lehetőséget.
