Abonyi János, Czvetkó Tímea, Sebestyén Viktor

Az adattudomány eszköztárának alkalmazási lehetőségei a klímaváltozás kihívásainak azonosításában és kezelésében

A klímaváltozás összetett problémáinak jelentőségét elsőként az 1979-es Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről nemzetközi szintű megállapodás (Genfi Egyezmény) ismerte el. A legutolsó és legjelentősebb párizsi éghajlatvédelmi egyezmény 2015-ben rögzítette, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés mértéke az iparosodás előtti szintet maximum 2 °C-kal haladhatja meg. Ezt a célt később 1,5 °C alatti hőmérséklet-emelkedésre csökkentették, mivel felismerték, hogy az éghajlatváltozás okozta kockázatokat jelentősen mérsékelni kell. A klímaváltozással kapcsolatos kutatások homlokterében lévő problémák csaknem mindegyike interdiszciplináris megközelítést kíván.

A természet és a társadalom kapcsolatrendszerének megismerését célzó erőfeszítések összességeként alakult ki a fenntarthatóság tudománya: ez a transzdiszciplináris tudományterület olyan kérdésekre fókuszál, amelyek csak az adattudomány eszköztárának intenzív alkalmazásával válaszolhatók meg. Az eddig sikeresnek bizonyult adatalapú alkalmazásokat a szerzők a kulcsszóelemzés segítségével tekintik át.

A klímaváltozással és a Big Data eszköztárával kapcsolatos tudományos publikációk kulcsszavainak hálózata

 Az elemzésből látható, hogy a Big Data a klímatudomány egyre szélesebb körben alkalmazott eszköze, ugyanakkor kevés átfogó elemzés van, amely kiaknázza a technológia előnyeit. A tanulmány felhívja a figyelmet a rendszerek rendszere (SoS) elvére, mert a klímaváltozás mozgatórugói és hatásai csak akkor ismerhetők fel, a hatásokhoz pedig csak akkor tudunk alkalmazkodni és azoknak ellenállni, ha időben felismerjük és feltárjuk az új kutatási irányok közötti szinergiákat.

Vissza a tartalomhoz

MEGNYITÁS/LETÖLTÉS