Nagyházi Márton, Tuba Róbert

A zöld kémia válaszai az éghajlatváltozásra

Földünkön az élet azért alakulhatott ki, mert páradús légköre lehetővé tette a víz körforgásának beindulását. A légkörünket alkotó gázokból néhány ugyanis képes a beérkező napfényből képződő hőenergiát (infravörös sugárzást) megkötni, és így szabályozni a Föld légkörének hőmérsékletét. Ezért többek között ezeknek a gázoknak is köszönhető, hogy olyan klíma jött létre a Föld felszínén, amely lehetővé tette az élet kialakulását. Ezt nevezzük üvegházhatásnak.

Noha a halogénezett szénhidrogének, a metán és a nitrogén-oxidok térfogatarányukhoz képest jóval nagyobb mértékben járulnak hozzá az üvegházhatáshoz, még így is a szén-dioxid felelős a hővisszatartás döntő többségéért. Az energia legnagyobb részét azonban még mindig széntartalmú anyagok elégetésével állítják elő.

Az üveghatásúgázok kibocsátási értékei fajtára és szektorra bontva, szén-dioxid-ekvivalensben megadva

Mit tehet ilyen helyzetben a szűkebb értelemben vett vegyipar? A kérdés megválaszolása azért is különösen fontos, mert a társadalom az ágazattal szemben sajnos kevesebb bizalommal van, mint más kibocsátókkal. Mindezek ellenére amíg más ágazatok (például a közlekedés és az energiatermelés) úgymond zöldítése társadalmi és politikai nyomásra is látványosan halad, a vegyipar esetén ez a hatás inkább tudományos és gazdasági eredetű, tehát a szakma jobbára magát újítja meg. Tehát: mitől lesz egy kémiai reakció, egy vegyipari folyamat vagy éppen egy vegyi úton előállított termék környezetbarát? Az írás néhány való életből vett példával mutat rá a modern vegyészet új kihívásaira, új lehetőségeire, melyek nem csupán a környezet védelmét, hanem a gazdaságosságot és a fenntarthatóságot is szolgálhatják.

Vissza a tartalomhoz

MEGNYITÁS/LETÖLTÉS