Buckminsterfullerén – mi van a név mögött?

Hargittai István

Negyven évvel ezelőtt, 1985-ben jelent meg a Nature-ben Harold W. Kroto, Richard E. Smalley, Robert F. Curl és diákjaik rövid közleménye, amelyben hírül adták, hogy kísérletükben megfigyelték a csonkolt ikozaéder alakú C₆₀-molekulát, amelynek a buckminsterfullerén (buckminsterfullerene) nevet adták – R. Buckminster Fuller „geodéziai kupolájára” emlékezve. A felfedezés 1996-ban a három professzornak Nobel-díjat hozott.

Az 1967-es montreali világkiállítás amerikai csarnokának – a Buckminster Fuller tervezte geodéziai kupolának – egy része a hatszöges elemek között látható egyik ötszöges elem kiemelésével (Hargittai István felvétele)

Kroto számára különleges jelentősége volt a névválasztásnak. A felfedezés szinte minden vonatkozásában összefonódott a résztvevők teljesítménye, de a névválasztás egyéni tett volt. Szerinte: „A C₆₀ esetében a név egyedi dolog.  Az igazán különleges, amit a C₆₀ történetében tettem, hogy nevet adtam neki; ha nem jöttem volna elő ezzel a névvel, akkor lehetett volna futballene vagy soccerene. Amikor felfedeztük a C₆₀-at, sokan írtak nekünk és mindenkinek volt valamilyen javaslata a névre. Kezdetben alig néhány embernek tetszett a buckminsterfullerén – olyanoknak, akiknek volt humorérzéke. Szerintem a névadás az egyetlen, ami egyéni a felfedezésben, ami az igazi halhatatlanságot jelenti.”

 Vissza a tartalomhoz

MEGNYITÁS/LETÖLTÉS