Fékezett hatású IgNobel-díj-ünnepség 2024-ben

Lente Gábor

2024-ben újra volt olyan az elismert cikkek között, amelynek szerzőlistájában magyar kutatók is szerepelnek. A valószínűség-számítási díj egy 350 757 kísérleten alapuló munkát ismert el: az eredmény szerint érmefeldobáskor egy kicsit valószínűbb (50,8%), hogy az érme azzal az oldallal felfelé esik, amelyen kezdetben is volt (Journal of the American Statistical Association, 2025, DOI: 10.1080/01621459.2025.2516210). A közleménynek éppen 50 szerzője van, ebben a 48. és 49. helyen szerepel Bognár Miklós és Aczél Balázs Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának Metatudomány Kutatócsoportjából. A díjat Frantisek Bartos első és Eric-Jan Wagenmakers utolsó szerzők vették át. Köszönőbeszédükben a kísérleti munka reprodukálására biztattak mindenkit. Ezt a feladatot a közönség egyik tagja el is kezdte: vele a ceremóniamester közölte, hogy ha az ünnepség végére nem sikerül befejeznie, akkor engedélyt kap arra, hogy a teremben maradjon.

Kémiai díjat is adtak ki 2024-ben, ezt Tess Heeremans, Antoine Deblais, Daniel Bonn és Sander Woutersen, a hollandiai Amszterdami Egyetem munkatársai kapták azért, mert kromatográfiai módszerekkel sikerült különbséget tenniük alkoholos befolyás alatt lévő és józan férgek között (Science Advances, 2022, vol. 8, Art. eabj7918). A munka lényege az volt, hogy egy hatszögletű hasábokból álló térben vizsgálták, hogy az 1–7 centiméter testhosszúságú csővájóférgek (Tubifex tubifex) milyen sebességgel mozognak az egyébként áramló közegben. Az alkohol hatására a hosszúkás állatkák saját mozgása jelentősen lelassul.

 Vissza a tartalomhoz

MEGNYITÁS/LETÖLTÉS