Kutatóként meg kell őriznünk a kíváncsiságot

Samu Gergely Polányi-díjas egyetemi adjunktussal Kiss Tamás beszélgetett

Kutatásai kezdeteiről Samu Gergely elmondta: “Doktori kutatómunkám során egy akkoriban még csak kibontakozó anyagcsalád, a szerves-szervetlen ólom-halogenidek (elektro)kémiájának feltérképezésébe kapcsolódhattam be. Ezek az anyagok rendkívül ígéretes fényelnyelő anyagként robbantak be a tudományos köztudatba, így mi is szerettük volna az anyagcsaládot fotoelektrokémiai folyamatokban hasznosítani. A kutatómunka első három éve viszont elég kevés sikeres kísérlettel zárult ezen a területen. Ugyanis az anyagcsaláddal való munka nem éppen triviális, mert az idetartozó anyagok nagyon érzékenyek az előállítási és környezeti körülményekre.

Ezért egészen Amerikáig (University of Notre Dame, Prof. Prashant Kamat) kellett utaznom, hogy megtanuljak velük dolgozni. Az itt töltött fél év alatt megtanultam, hogyan kell az anyagcsalád képviselőiből napelemeket készíteni, illetve elektrokémiai protokollt dolgoztunk ki a megbízható elektrokémiai kísérletekre. Ez vezetett ahhoz, hogy ötvözzünk egy ultragyors lézeres technikát (tranziens abszorpciós spektroszkópia) különböző elektrokémiai módszerekkel, hogy ezeket az anyagokat elektrokémiai kontroll alatt tudjuk vizsgálni. A kint töltött fél év tudományosan az egyik legmeghatározóbb időszaka volt életemnek, az ekkor született eredményekből írtam meg a doktori dolgozatomat. Ez a munka az alapja azoknak a kutatásoknak, amelyeket ma az SZTE és az ELI ALPS lézeres kutatóintézetben folytatok.”

 Vissza a tartalomhoz

MEGNYITÁS/LETÖLTÉS