Meitner és Hahn

Cyril Gely: Hasadás, Trend Kiadó, 2024

Kiss Tamás

Amint arról mindkét résztvevő levelezésében külön-külön be is számol, 1946. december 10-én Stockholmban, a Grand Hotelben, a Nobel-díjak átadása előtt találkozik Otto Hahn német kémikus, a kémiai Nobel-díj várományosa és Lise Meitner osztrák fizikus (a háttérben jelen van Hahn felesége is, Edith). A két tudós harminc éven át szoros munkakapcsolatban és barátságban állt, együtt kutatta az urán neutronokkal való kölcsönhatásának jelenségét. 1938 júliusában, az Anschluss után Meitnernek zsidó származása miatt menekülnie kellett a náci Németországból. Hahn Svédországba menekítette. Ezután még egy ideig napi szinten leveleztek, így Meitner a kutatásokban továbbra is aktívan részt vett olyannyira, hogy magának a jelenségnek a neve, „a maghasadás” is tőle származik (a jelenséget leíró közlemény mégis csak Hahn neve alatt jelent meg a Naturwissenschaftenben 1939 januárjában). A Nobel-díjban egyedül Hahn részesült. Meitner szerepét a díjazott egyetlen interjúban, beszélgetésben sem említette. (A teljességhez hozzátartozik, hogy Lise Meitnert 48-szor terjesztették fel tudóstársai a fizikai vagy kémiai Nobel-díjra, de egyetlenegyszer sem jártak sikerrel. A „jóvátétel” csak jóval később jött el, amikor 1994-ben – az IUPAC hivatalos jóváhagyásával 1997-ben – a 109-es rendszámú elemet meitneriumnak (Mt) nevezték el.) Megbeszélnivalójuk volt tehát bőven. 

Cyril Gely fikciós regényében a két tudós elképzelt beszélgetését olvashatjuk, ahol „két igazság” ütközik: a két kiválóság próbálja múltbeli döntéseinek motivációt feltárni, bizonygatni saját igazát, megérteni a másik döntéseinek igazságát. Feszült légkörű beszélgetésnek lehetünk tanúi.

 Vissza a tartalomhoz

MEGNYITÁS/LETÖLTÉS