Kedves Olvasók!

Talán nem titok, hogy egy havonta megjelenő magazinban az írások pusztán az időkorlátok miatt sem kapcsolódhatnak közvetlenül a napi hírekhez. A mostani beköszöntőnek sem lesz hírértéke – a tegnapelőtti események joggal nem érdekelnek senkit a mai társadalomban.

Amiért mégis korábbi eseményekről írok, az számomra fontos ok: 2026 szeptembere a kémia hónapja volt a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának 200. évfordulójának ünnepi rendezvénysorozatában. Ennek sikeréhez sokan áldozatos, önzetlen munkával járultak hozzá, s itt is szeretném kifejezni mindenkinek elismerésemet. Szerencsére sokkal többen vannak annál, hogy név szerint fel lehessen sorolni őket ebben a korlátozott terjedelmű beköszöntőben.

Reménytelen vállalkozásnak tűnt minden egyes eseményről külön beszámolni, de szerencsére szinte mindegyikről készült nyilvánosságra hozott videófelvétel, így bárki megtapasztalhatja a rendezvények magas színvonalát, az előadók őszinte lelkesedését, s azt is, hogy nem túl optimista várakozásaimat felülmúlóan nagy létszámú közönség volt a helyszínen. Nagyon remélem, hogy a rendezvényekhez hozzájárulók egy része hagyja magát majd arról meggyőzni, hogy lapunkban publikálható formába is átdolgozza mondanivalóját.

Ebben a számunkban a rendezvénysorozat megnyitójáról szerepel rövid beszámoló. Ez egyúttal a Másképp látni - A mindennapok molekuláris világa című rendhagyó kiállítás bemutatója is volt. Az MTA Kémiai Osztálya szerintem nagyon bölcsen döntött úgy, hogy nem tudománytörténeti ritkaságokat próbál meg összeszedni, hanem azt kísérelte meg bemutatni, mitől központi tudomány a kémia, miért van ott mindenkinek a konyhájában, hálószobájában és fürdőszobájában. A kiállítást Pósfai Mihály, az MTA májusban megválasztott elnöke nyitotta meg, az első útmutatást pedig Perczel András adta hozzá, akinek beszédét teljes egészében közöljük. Kiadvány is készült erre az alkalomra Két évszázad molekulái a Magyar Tudományos Akadémián címmel, ez az Akadémia könyvtárának weboldalairól ingyen letölthető.

Alapjában véve nem az MTA rendezvénye volt, de időzítésben a kémia hónapjával szerencsésen egybeesett a Molecular Frontiers nemzetközi konferencia. Ennek szeptember 24-én és 25-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara és a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont adott otthont. Az alapgondolat az, hogy középiskolás diákok a világ vezető tudósainak előadásait hallgathatják meg, illetve nekik kérdéseket tehetnek fel. A fiatal résztvevők száma az ezret közelítette, a vonzerő saját tapasztalataim szerint messze túlterjedt Budapest, mi több, időnként még Magyarország földrajzi határain is. Nyilvános weboldalakon megnézhető videófelvétel itt is készült, s az olvasók decemberi számunkban találnak majd egy rövid, fényképes beszámolót. A gigantikus szervezőmunkát hozzáértő csapat végezte Beke-Somfai Tamás vezetésével - a feladat méretét is meghaladó lelkesedéssel.

Nem szoktam véka alá rejteni a véleményemet a magyar kémiaoktatás sanyarú helyzetéről, illetve a kémiáról kialakult súlyosan negatív társadalmi képről. 2026 szeptembere azonban hosszú ideje először a derűlátás felé terelte a gondolataimat. Azt éreztem, hogy a magyar kémikusok képesek voltak összefogni úgy, hogy a fő cél nem az egyéni pályafutások építése, hanem valamiféle valós, pozitív társadalmi szerep betöltése volt. Ezzel a jövőben többet, rendszeresen kellene próbálkozni.

Lente Gábor

 Vissza a tartalomhoz

 MEGNYITÁS/LETÖLTÉS