Simonné Dr. Sarkadi Livia, a Magyar Kémikusok Egyesületének elnöke

livia2.jpgA Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán 1980-ban szerzett okleveles vegyészmérnöki diplomát. A BME Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszékén végzett kutatómunkája során elért tudományos eredményei alapján 1986-ban védte meg műszaki doktori értekezését. 1991-ben kémiai tudományok kandidátusa (CSc) fokozatot szerzett. 1999-ben a BME Vegyészmérnöki Karán habilitált. 2000–2003 között Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült. 2010-ben szerezte meg az MTA doktori címet (DSc). 2012-től a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszer-tudományi Karán, az Élelmiszerkémiai és Táplálkozástudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként folytatta pályafutását. Az egyetemi átszervezések következtében a Kar 2016-tól a Szent István Egyetemhez került, ahol 2018–2020 között a nemzetközi és külügyekkel foglalkozó rektorhelyettesi feladatokat látta el. 2019 óta az Élelmiszer-tudományi Doktori Iskola vezetője. 2021-től az újonnan alakult Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszer-tudományi és Technológiai Intézet Táplálkozástudományi Tanszékének egyetemi tanára.

Kutatási területe az élelmiszerek minősítése biológiailag aktív összetevőik (aminosavak, biogén aminok) tartalma alapján. Ezek a vegyületek meghatározó szerepet játszanak a fehérjében gazdag élelmiszerek (húsok, halak, sajtok) minőségének és biztonságának megállapításában. A Magyar Kémikusok Lapja 73. évfolyamának évfolyam 11. számában megjelent „Aminosavak és biogén aminok az élelmiszer-minőség és -biztonság tükrében” című közleményben részletes képet kaphatunk a fenti vegyületcsoportok alapvető táplálkozás-tudományi szerepéről, különösen az egyes embereknél a túlzott fogyasztás következtében szelektíven tapasztalt mérgező hatásukról. Az élelmiszerek biogénamin-koncentrációjának csökkentése érdekében több fontos kísérlet eredményéről számolnak be; például a boroknál a starter kultúrákkal (az erjesztést beindító élesztőgomba-tenyészetekkel), valamint ezekkel és probiotikus baktériumtörzsekkel együttes alkalmazásban a gyakorlat számára ígéretes kezelés valósítható meg. A közleményben szerepel, hogy az MTA Agrártudományi Központ Mezőgazdasági Intézetének Növényi Molekuláris Biológiai Osztálya munkatársaival több éve kutatási együttműködésben vizsgálják a fenti vegyületek jelentőségét számos növényfiziológiai folyamatban, így a haszonnövények stressztűrésében. A közös kutatás eredményei közül kiemelhető, hogy a búzában tartós hideg hatására megnövekszik a legtöbb szabad aminosav, de különösen az ozmotikus prolin koncentrációja. Hasonló eredményről számolnak be kukoricánál, ahol a nagy mennyiségű só (NaCl) hatására megnőtt ozmotikus prolinszint fontos szerepet játszik a sóstressz kivédésében.

Simonné Sarkadi Livia munkásságát Biacs Péter méltatta.


Vissza a tartalomhoz

pdfMEGNYITÁS/LETÖLTÉS